Jelenlegi hely

Budapest nevezetességei

Zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga Budapest VII. kerületében található.
A magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb zsinagóga Európában.


Szent István Bazilika

A bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége.


Mátyás Templom

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom.


Szépművészeti Múzeum

Szépművészeti Múzeum

A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Gyűjteményei az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, olyan híres művészek alkotásain keresztül, mint Raffaello, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Goya és Monet. Műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.


Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837–47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.


Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház

Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján.


Nemzeti Színház

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven) az Astoria Szállóval szemben. Működött a Blaha Lujza téren (1908–1964), majd a jelenlegi Magyar Színház épületében, a Hevesi Sándor téren (1966–2000) is. Önálló épülete majd' fél évszázaddal az első lebontása után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.


Parlament

Parlament

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlésnek és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. A Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget, díszkivilágítása 2014 nyaràn megújult.


Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára

A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár". Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.


Budai Palota és Várnegyed

Budai Palota és Várnegyed

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.


Halászbástya

Halászbástya

A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.


Citadella

Citadella

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.


Gellért- hegy

Gellért- hegy

A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.


Hősök Tere

Hősök Tere

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.


Városliget

Városliget

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben. Teljes területe 100 hektár[2] (1 km²). Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és abban kb. 6500 fa áll. A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található. Városrész minőségében hivatalosan néhány lakó-, illetve irodaházat is hozzászámolnak a peremén.


Váci utca

Váci utca

A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcája sétálóutcák.


Pesti Broadway

Pesti Broadway

A Nagymező utca Budapest VI. kerületében a Klauzál teret köti össze a Bajcsy-Zsilinszky úttal, közben átszelve az Andrássy utat. Az itt működő színházak nagy száma miatt gyakran illetik „a pesti Broadway” becenévvel. Itt működik a Radnóti Miklós Színház, a Mikroszkóp Színpad, a Thália Színház, a Tivoli Színház és a Budapesti Operettszínház is. A kulturális élet egyéb intézményei közül itt található a Mai Manó Galéria a Magyar Fotográfusok Házában és a volt Ernst Múzeum is. Az utcában van még a népszerű Moulin Rouge szórakozóhely, a volt Terézvárosi Telefonközpont épülete, a Merkúr Palota, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium és a terézvárosi római katolikus plébániatemplom is. Ezeken kívül is több műemlék jellegű épülete van.


Andrássy út

Andrássy út

Az Andrássy út Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át. Az út a Belvárost köti össze a Városligettel. Alatta halad az 1-es metró. Az Andrássy út belvárosi vége Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal és a végében fekvő Hősök terével együtt 2002-ben a világörökség része lett.


Nagyvásárcsarnok

Nagyvásárcsarnok

A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapest IX. kerületében, a Fővám tér (régebben Dimitrov tér) 1-3. alatt található.

Forrás:Wikipédia